FUE hajvételi eljárásnál a follikuláris (hajtüsző) egységeket egyenként vágjuk körbe és húzzuk ki a fejbőrből. A körbemetszésnél körkörös mozgással vágjuk át a hámréteget és bőralatti szöveteket közvetlenül a hajtüszők mellett. Ehhez kicsiny, általában 0.75-1 mm es körkésre van szükség, ezek egyformán kerülnek alkalmazásra mindkét technikánál. A különbség az, hogy kézi vétel esetén hengeres nyelű mikro körkéseket alkalmazunk, melyeket kézzel forgatunk, a gépi vétel esetén a körkés mozgatását a gép biztosítja. (Ezt hivják a szakirodalomban powered FUE, automated FUE néven, nálunk FUEE vagy FUE2 néven említik- helytelenül. A FUEE, FUE2 vagy FUE² elnevezés egyébként az irodalomban adott technikai részletre utal, de nem gépi vételre! )
A motoros berendezés leginkább a fogászati fúrókhoz hasonló. Többfajta, különböző mechanikával működő berendezés van forgalomban.
Véleményünk szerint megfelelő végrehajtás esetén FUE- FUE2 hajbeültetés műtétnél egyenrangú eredmény biztosítható ugyanannyi idő alatt mindkét (kézi és a gépi-motoros) technikával. A gépi alkalmazás elsősorban az operáló orvos számára jelenthet segítséget. Szembeállítjuk az inkább csak marketing célokat szolgáló állításokat a szakmai tényekkel.

©      Állítás: A gépi vétel egyik előnyeként szokták felhozni, hogy gyorsabb, mint a kézi vétel.
Valóság: A gépi vétel nem gyorsabb, a paciens számára alkalmazása nem jelent előnyt, az orvos munkáját könnyítheti

A hajvétel sebessége, a műtét hosszúsága szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható körülmény, de semmiképpen nem mehet az eredményesség rovására a feleslegesen siettetett, emiatt sok hibával végzett beavatkozás.
A valóságban a hajvétel sebessége több körülménytől is függ, de kézi vétellel gyakorlott sebész óránként 500-600 graftot tud kiemelni teljes épségben. Ezt a mennyiséget a berendezések saját leírása szerint sem haladja meg a géppel történő hajvétel. Alkalmazása esetleg az orvos munkáját könnyítheti meg. Tehát ez az állítás nem állja meg a helyét.

©      Állítás: Gépi vételnél nincs, vagy lényegesen kisebb a transzszekció aránya. (FUE2?)
Valóság: A transzszekciós arány teljes egészében az operáló orvos gyakorlatán múlik, függetlenül attól, hogy kézi vagy gépi technika kerül alkalmazásra

FUE (egyenkénti kihúzásos) hajbeültetés eljárásnál a follikuláris (hajtüsző) a fejbőr átvágásánál, az egységek kihúzásánál a bőr alatti szöveti részletek nem láthatóak, így a graftok épségének megőrzéséhez a sebész az „ujjaival lát”. Helyes végrehajtás csak nagy gyakorlattal biztosítható.
A FUE hajvétel két lépcsőből áll: 1. a hajtüszők (follikuláris egységek) körbevágása 2. a graftok kihúzása.
Gépi hajvétel technika (FUE2?) csak az egységek körbemetszésére vonatkozik, ehhez pedig a nyélen lévő körkést ugyanúgy megfelelően kell a hajtüsző bőrből kiálló részéhez illeszteni és tartani a vétel folyamán, mint a kézi vételnél. Az egységek kivágása gépi vételi technika esetén tehát éppannyira az orvos gyakorlatához, ügyességéhez kötött, mint kézi technika alkalmazásánál, és így semmilyen módon nem ad önmagában nagyobb biztonságot a transzszekció elkerülésére.
Ha körbevágtuk a follikuláris egységet, ki is kell még emelnünk a fejbőrből. A graftok a kihúzás során is sérülhetnek (másodlagos transzszekció), értelemszerűen ennek elkerülése is teljes mértékben az orvostól függ (részben kivéve egy speciális berendezést, ahol a graft kiemeléséhez is segít a gép által termelt vákuum –de ugyanúgy okozhat sérülést is). Gyakorlott sebész kezében a jól végzett körbemetszés után a kihúzás is könnyen megy, így a transzszekciós arány jól tartható 5 % alatt.

©      Állítás: Gépi vétellel lehetséges olyan egyedülálló follikuláris egységek izolálása és kivétele, amelyek akár 6-7 hajszálat is tartalmazhatnak (FUE2?)
Valóság: A legtöbb, 1-3 hajszálat tartalmazó egységek kivételéhez a leginkább alkalmas a 0.8-0.9.mm –es körkés, ezzel nem lehet nagyobb hajszálszámú graftot kivenni.

A follikuláris (hajtüsző) egység graftok általában 1-3, ritkábban 4-5 hajszálat tartalmaznak. Az 1-3 hajszálat tartalmazó egységek kivételéhez a legalkalmasabb a (a hajszálak- follikuláris egységek átlagos átmérőjét figyelembe véve)  0.8-0.9.mm –es átmérőjű  körkés, de ezzel nem lehet ennél nagyobb hajszálszámú graftot kivenni. A gyakorlatban az ennél nagyobb számú hajszálat tartalmazó egységek száma elenyésző. Ha ilyen nagy hajszálszámmal rendelkező graft kerül átültetésre, akkor szinte biztosan nem egy, hanem 2-3 follikuláris egységet tartalmaz. Ezt is csak 1mm-nél nagyobb átmérőjű körkéssel lehetne kivenni. Ennek hátránya egyrészt (ahogy az a régi, már elavult „punch” technikánál sajnos jól ismert volt), hogy a nagy graft középső része már nem kap vérellátást és elhal, ezért ott nem lesz hajnövekedés (ún. „Donut” effektus, azaz fánk hatás, ahol a közepe üres). Másrészt ilyenkor értelemszerűen nagyobb a visszamaradó heg is. Ez pedig természetellenes zavaró hatást ad. Az eredményes hajbeültetéshez a természetesen előforduló 1-2-3 szálas graftokat alkalmazzuk!

Véleményünk szerint megfelelő végrehajtás esetén FUE hajátültetés esetén egyenrangú eredmény biztosítható ugyanannyi idő alatt mindkét (kézi és a gépi) technikával. (FUE2?) A gépi alkalmazás elsősorban az operáló orvos számára jelenthet segítséget, a műtéti eredményt érdemben nem befolyásolja!